ilyen volt a
tengeri tábor…
Eszter beszámolója
Hazaértünk az I. Tengerparti Jógatáborból!
Horvátországban-Krk szigetén, Milohniciben és környékén töltöttünk 6 napot.
8-an, két autóval, 3-an oktatóként, de mindannyian gyakorlóként. Amikor kiszakadunk a megszokott, hétköznapi környezetünkből, a mindennapos rutinból, eltávolodunk a város mesterséges ingereitől, a természetben mindig könnyebb befelé figyelni. Főleg egy olyan helyen, ahol a szárazföld véget ér és kezdődik a tenger, ami összeér az éggel, ahol a szelet nem csak a bőrödön érzed, nem csak a fák susogásából hallod, hanem látod is, ahogy a tenger hullámai csapkodják a parti sziklákat.
Mindennek hangja, illata, íze van, minden eleven és vibrál és mégis végtelen a nyugalom és van egy mély, belső csend. Amikor lenézel a hegytetőről és belátod az egész teret, az öblöt, a partot, az utcákat, a háztetőket, az egész települést, ahol az imént még ott voltál, de csak a saját perspektívádból érzékelted, ez maga a meditáció, és ezt ajándékba kaptuk.
Naponta kétszer gyakoroltunk, mindig a szabad ég alatt, kora reggel a parton, a mólon, este a medencés udvaron. Az élet nem állt meg miattunk, a horgászok, a turisták ott voltak körülöttünk, a templom harangja misére hívott, vagy este felbőgtek a motorok a faluban épp a relaxáció alatt, de még ennek is helye volt.
A tábor ideje alatti 10 gyakorlás talán segített megérezni, hogy a rendszeresség mit is jelent és mit ad hozzá a jógázáshoz. Felváltva tartottuk az órákat, minden gyakorlás más volt, ahogy mi hárman is különbözőek vagyunk, valahogy a lenyomatunk lesz, ahogy órát tartunk, de ettől lesz élő és igaz. Mi is sokat tanultunk egymástól. Remélem a többieknek is sikerült ízelítőt adnunk a jóga gazdag eszköztárából, de így sem jutott mindenre idő, maradt még a tarsolyban a következő táborra is.
Napközben élveztük a napsütést, a tengert, Bobó kapitánnyal hajóval fedeztük fel a közeli rejtett öblöket, meglátogattuk Kosljun szigetén a kolostort és templomot, Baska felett megmásztuk a hegygerincet, bejártuk a kies „Hold platót”, ami része a Krk Camino zarándokútvonalnak, esténként közösen főztünk, együtt voltunk. Hűek maradtunk a meghirdetett célhoz, jógáztunk is és nyaraltunk is egyben.
Az első tengerparti volt, mi is tanultuk a táborvezetést, alakítottuk, formáltuk nap, mint nap, ha kellett, újra terveztünk, közben mi is összecsiszolódtunk. Sűrű volt, intenzív volt, el is fáradtunk, de hálásan köszönöm minden pillanatát.
LEGYEN MÉG LEGALÁBB 108 ILYEN!
